A Mechanika LegÚÚÚjabb Eredményei

Azaz a gyűjteményűnk szignifikancia szintje emelkedik! Az elméleti kérdésekre adott hallgatói válaszok mindig vitczesek!

Mikor beszélünk egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgásról?

„A gyorsuló mozgás, ahol a gyorsulás 0-tól különböző, vagyis nem állandó.”

Definiálja egy tömegpont elmozdulását!

„Másnéven anyag pont. A tömeggel rendelkező, de kiterjedéssel nem.”

„Tömegpont elmozdulásán, a tömegpont befektetett energia miatti elmozdulását értjük.”

Milyen mozgást nevezünk egyenletesnek?

„A test egyenletesen gyorsul vagy lassul, állandó sebességel halad, iránya nem változik.”

„Azt a mozgást amely egyenletesen gyorsul, lassul vagy egyenletes vonalú egyenletes mozgást végez”

Mit ért egyenletes körmozgáson?

„Tömegpont mozgása kör alakú pályán, valamilyen forgó mozgás figyelhető meg”

„A test körmozgást végez, mely során se a sebessége, se a közben megtett idő nem változik.”

„Egyenletes körmozgásnak azt nevezzük ami időegység alatt nem hajt végre gyorsulást. A sebessége állandó.”

Soroljon fel öt SI alapmennyiséget a hozzájuk tartozó mértékegységgel együtt!

g=10m/s

π=3.14°

Végre vége az igen csak gyümölcsöző UV hétnek is!!!

1. „Súlytalannak képzelt nyugvó folyadékokban a nyomás mindenütt ugyanakkora és független a folyadékok irányagyságától.”
2. „Centripetális gyorsulás: Körkörös mozgásnál létrejövő kifelé befelé irányuló erő.”
3. „Harmonikus rezgőmozgásnak nevezzünk egy mozgást, ha a kölcsönhatás során a testre ható erők rezegtetik a testet.”
4. „Origóról origóra ható tömegközéppont tétele értelmében a testre ható erők eredője megegyezik.”
5. „szögsebesség körmozgás során jön létre…”
6. „A szögsebességet körmozgással szoktuk jellemezni.”
7. „Harmonikus rezgőmozgás: arányos az elmozdulás mértékével és a nyugalmi helyzet felé irányul.”
8. „hullámtávolságok”
9. Kontinuitási egyenlet: A fizikai mennyiségek az adott inerciarendszer időbeli változása következtében megtartják eredeti fizikai mivoltukat. Pl: impulzus megmaradás, tömegmegmaradás
10. A keskeny áramcső valamely pontjában vett keresztmetszet és ebben a pontban a folyadék szorzata minden pontban ugyanakkora
11. A folyadékok és a gázok alakja változtatható, de a molekuláik közötti feszültség a mélység vagy a rájuk nehezedő súly ellenére a teljes anyagban megeggyezik.
12. A szögsebesség megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor között idő alatt eltelt különbséget

A blog motornak hála lehet böngészni, hogy milyen kereső kifejezésekkel találnak ide egyesek. Amiket ha nem is mondatba szövünk, de csak szépen összeolvassuk, akkor elég vicces dolgok jönnek ki.

mechanika+egyenes+vonalú+rendszerekben

rezgőmozgásra+ható+erők

Pontrendszer+eredő+impulzusa++állandó

Sajnos továbbra sem ment meg az "isten" a dolgozatok javításától. Íme ismét itt van néhány a mechanika legújabb eredményei közül:

1. „mert az impulzus adíktív”
2. Galilei elv: „Az inerciarendszerek között mechanikai kísérleteket nem tudunk végezni. Nincs kitüntetett inerciarendszer ahogy azt Newton gondolta vagy legalábbis még nem tudunk róla”
3. „azonos erejű, de ellentétes irányú”
4. Galilei elv: „Nem a vonat tart az állámás felé, hanem az állomás tart a vonat felé.”
5. „fordó mozgás” de a forda mint olyan létezik (google: forda 1. link): http://rs1.sze.hu/~farkasi/Kozuti_uzemtan_II_e-learning/3-4%20lecke.pdf
6. Galilei elv: „minden mozgó test egy abszolút inerciarendszerben foglal helyet…”
7. „Naprendszerben fellép egy gravitációs tér, melynek gyújtópontjában a nap áll”
8. Coriolis erő: „Föld forgásával ellenkező erő.”
9. Galilei elv: „Az egyenes vonalú egyenletes transzlációt végző koordinátarendszer mechanikai jelenségek leírása esetén nem fontos. ha az egyik inerciarendszer, akkor a másik is az”
10. „Toricelli kisérlet: két fajtája van vízzel és olajjal.”
11. „Coriolis erő: Ezt legegyszerübben egy Foucault ingával lehet megadni. Ez az inga hosszú idelyig mozog a sarokoknál a legnagyobb ott egy napalatt akár egy kört is megtesz az egyenlítőhöz közeledve ez egyre kisebb sőt az egyenlítőnél megszünik Ezért a v vektor és omega vektor párhuzamosak és a vektoriális szorzatuk 0 lesz.”
12. „A Coriolis erőt a Földön legegyszerűbben egy Foucault ingával mérhetjük meg. Ez egy nagyon sokáig lengő inga, amivel méri lehet a Föld kilengését. Ez a sarkokon a legerősebb, ott egy nap alatt egy teljes fordulatot tesz meg, míg az egyenlítő felé haladva folyamatosan csökken, és az egyenlítőnél teljesen meg is szűnik.”
13. „A gyorsulás alatt megtett út, és a gyorsulás alatt megtett idő hányadosa, egyenlő a gyorsulással.”
14. Galilei elv: „Kimondja, hogy csak egymáshoz viszonyított mérésrendszereknek van értelme. (minden mérés csak a saját határain belül érvényes) Pl.: ha egy hajóban kísérleteket végzünk, abból még nem tudhatjuk meg, hogy úszik-e a hajó”
15. gamma: „vonzási együttható”
16. „Minden test egyenesen arányos a rá ható F erővel és fordítottan arányos a test m tömegével”

- … és kitudná megmondani, hogy ennek a lejtőnek mekkora a lejtési szöge?

(30 sec elteltével)

- Kiindulhatnánk például abból, hogy a lejtő magassága 1 méter alapja pedig 10 méter, amint az az ábrán is látszik.

(még 10 sec elteltével)

- A lejtő szögének tangense 0.1. Kiszámolná valaki gyorsan, hogy mekkora az a szög, amelynek 0.1 a tangense!

(még 15 sec elteltével)

- 1.7…

- Nem jó! (közbe vágva)

(még 7 sec elteltével)

- 1.7…

- Az előbb sem volt jó! (ismét közbe vágva)

- De hát ennek jónak kell lennie, ezt adja a gép.

- Az lehet, de talán próbáljunk egy 5.7-hez közeli értéket kihozni!

- Miért?

- Mert kis szögeknél a tangens és a szög radiánban mért értéke jó közelítéssel megegyezik. Ugye tudjátok, hogy egy radián az hány fok? …

Később megmutattam, hogy hogyan kell számológéppel számolni: Az inverz számoláshoz ezt a bal felső gombot meg kell nyomni. De ők leszek műszaki emberek…

Némi adalék: tan(0.1)=0.00174

Az első "minta" bejegyzés:

1. KeplerIII. A Föld a nap körül forog elipszis pályán
2. Kepler 2: A bolygók naptól számított távolsága egységnyi idő alatt egyenlő utat tesz meg.
3. "AEgy bolygó vezézérsiksa ugyanannyi idő alatt ugyanakkora területet súrol."
4. "Két test kölcsönhatása során fellépő erők nagysága megegyezik, de irányuk azonos."
5. "Newton III. axiómája: Minden mozgás gyorsuló mozgás, kivéve az egyenes vonalú egyenletes mozgás."
6. Kepler I.: "bolyók palyá elipszís és annak gyújtópontjába a nap."
7. Kepler III. : "A nap és bolygók sugarának négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a távolságuk első hamadolópontjának köbei."
8. Kepler I.: "A bolygók olyan elipszispályán mozognak, melynek közepén a nap áll."
9. Kepler III.: "A nap és a bolygók"
10. Newton III.: A tömeg additív, ezért skalár. A tömegek összege akkor is állandó, ha a test halmazállapota megváltozik, vagy kémiai átalakulások játszódnak le benne.
11. Mekkora a gyorsulás?
"0 mivel a 10N állandó nagyságúerő kevés 4 kocka melynek össztömege 4kg megmozgatására."
12. Kepler III.: "a^3/T^2 a bolygók a Napkörüli gyorsulásának köbe osztva a keringési idő négyzetével"
13. Newton III.: "Két test között kölcsönhatás van, akkor egyenesen arányos nagyságú és fordítottan arányos irányú erő hat rájuk"
14. Kepler II.: "a bolygóktól a Naphoz húzott egyenes a vezérsurgár mely mely hol hosszabb, hol rövidebb. Következmény: a Naphozközelebb a bolygók gyorsabban mozognak míg távolabb lassabban."
15. "a bolygók vezértengelye"
16. "axcióma rendszer"

I: Adja meg az anyagi pont pontra vonatkozó impulzusmomentumát (perdületét)!
II: Mondja ki pontrendszerre a tömegközéppont tételét!
17. II: "A koordinátarendszerben a pontszerű testek tömegközéppontja az origo (O) felé húznak, ha a külső, pontokra ható erők eredője 0."
18. II: "...és az elmozdulás az eredő erő irányába viszi a testet"
19. II: "Tömegközéppont: A testre ható erők (külső és belső) egy pontban gyűlik össze."
20. I: "Mechanikai rendszerben Anyagi pont összes impulzusának deriváltja egyenlő a rá ható külső erők forgatónyomatékával"

21. "Minden testre hat a gravitáció ami merőleges a test középső súlypontjával."
22. "A gyorsulás a sebesség szerinti első, vagy a helyvektorszerinti második differenciálhányadosa."
23. "Zárt pontrendszer impulzusa állandó. A pontrendszer időszerinti első differenciálhányadosa megegyezik a külső erők eredőjével."
24. "Egy mozgás akkor harmonikus rezgőmozgás ha egyenlő időközönként ugyanakkora utat tesz meg."
25. "Egy pontra ható teljes impulzusmomentum egyenlő a pontra ható erők forgatónyomatékának összegével."
26. "Egy pontrendszerre ható teljes impulzus egyenlő a rendszerre ható külső erők eredőjével."
27. "Ha egy testre erő hat, akkor a test gyorsulni kezd ezzel elveszti egyenes vonalu egyenletes mozgását vagy a nyugalmi állapotát."
28. "Egyenes vonalú egyenletes körmozgás gyorsulása."
29. "Egy mozgást akkor tekintünk harmonikus rezgőmozgásnak, ha az anyagi pont két szélsőértéke között harmonikusan mozog, a kitérés az idő szinuszfüggvénye. Alapfeltétel a szükséges erő megléte."
30. "A testre ható impulzus a test tömegének és gyorsulásának a szorzata."
31. "Minden test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez egy ráható erő irányába."
32. "Két test vonza egymást ha a két test tömege egyenesen arányos és a köztük lévő távolság négyzete fordítottan arányos."

Ezeken az ember először nevet, azután sír, mert eszébe jut a blog egyetlen "axciómája".

Kedves Olvasó!

Ez a blog azért jött létre, hogy összegyűjtsük az enyémhez hasonló sorsú doktoranduszok ZH javítás és óratartás közben szerzett tapasztalatait. Hogy pontosan miről is van szó azt a következő bejegyzés elolvasása után minden kedves kolléga pontosan érteni fogja. A tapasztalatokat a mechanika@index.hu címere várom. A beküldött „tapasztalatok” név nélkül kerülnek fel a blogra. Nem szorítanánk meg a blog témáját csak a Mechanikára. Sajnos a tapasztalatok olvasgatása a BTK-n végzett tanároknak is ad bőséggel munkát. A tapasztalatgyűjtésnek egyetlen egy „axciómája” van: Csak ZH javítás és óratartás közben a hallgatók által felmutatott „teljesítményt” lehet beküldeni, lehetőleg minél pontosabban idézve!

A blog általános célját a következő módon lehetne megfogalmazni: Szeretnék tükröt tartani a köz- és felsőoktatás elé. Bemutatni, hogy az elmúlt időszak „reformjai” hova vezettek. Láttatni azt, hogy mi folyik ma a „felsőoktatásban”. Ma mit jelent az, hogy valakinek van egy érettségi vizsgája? 99% eséllyel: „Jól van kis fiam, ide jártál négy évig. De most már elég volt belőled, idegesítettél már eleget. Menj és melegedj másutt!”

Szájhagyomány útján hallottam a következő szöveget, melyet a blog mottójának választanék: „Az erős természettudományos képzés a diktatórikus berendezkedésű államokra jellemző, ezért azt vissza kell szorítani!”. Aki tud jobb mottót az írja meg! A téma és az állítás alapján szerintem mindenkiben ugyanaz a név merül fel. Keresem azokat az embereket, akik a saját fülükkel hallották ezt és tudnák pontosítani a mottót. Ha van vér az eredeti „szerző” pucájában, akkor akár személyesen tőle is várom a pontosítást. Országunk működésesével és jövőjével kapcsolatban csak egy kérdés merül fel bennem: Ez az ember milyen karriert képes még ezután is befutni és jelenleg milyen pozícióban is van? … Az eredményt illetően a mottót a teljes oktatási rendszerre ki lehet terjeszteni.

Elöljáróban talán csak ennyit. Remélem a későbbiekben sikerül néhány pontban - mondjuk 12 ;) – összefoglalni azt, hogy mi mozdíthatná ki az oktatási rendszerünket ebből a katasztrofális állapotból és forradalmi változásokat hozhatna a rendszerben.

Minden építő jellegű hozzászólást és tapasztalatot szívesen fogadva:

A blog gazda

PS.: A tanszékvezetőm egyetértett a blog létrehozásával, annak reményében, hogy így talán történik is valamiféle előrelépés, ha nem is forradalom…